Az érzéki latin-amerikai táncokat ismertető sorozatunk első részében a salsa-t mutattuk be, amelynek születési helye nem más, mint a varázslatos Kuba. Most elkalauzolunk benneteket egy másik szigetre, Dominikára, amely Kuba után a második legnagyobb sziget a Nagy-Antillákon. A Karib-tenger szívében levő sziget kétharmadát a Dominikai Köztársaság teszi ki végtelen fehér homokos strandokkal, remek klímával és páratlan látnivalókkal. Innen származik az egyik legnépszerűbb latin–amerikai divattánc, a merengue, azaz magyarul: habcsók, édes csók. 🙂 A Karib-tenger gyöngyszeme ezzel a vidám és játékos tánccal színesíti a magával ragadó, romantikusan vérpezsdítő karibi hangulatot. 

A merengue kialakulása egy kissé vitatott és igazából nem is a mi tisztünk igazságot tenni. 🙂 Az viszont biztos, hogy mára a legelterjedtebb és az egyik legnépszerűbb táncként tartják nyilván az egész karibi térségben. A tánc jellegzetessége a finom csípő- és felsőtestmozgás, valamint a gazdagon cizellált lábmunka. A táncosok apró lépésekkel haladnak előre-hátra, oldal irányban, vagy körbejárják egymást és többnyire megtartják a közeli tánctartást. A zárt tartást forgások szakíthatják meg, de a kézfogás folyamatosan megmarad. A tánc lüktető mozdulatait nem szabad eltúlozni. A lépéseket pedig mindig kis terpeszben, többnyire egyhelyben kell táncolni miközben a csípők ringatózva mozognak.

Attól, hogy a lépések ilyen szimplán egyszerűek, a merengue még egy játékos és pikáns latin-amerikai tánc. Lényegét pont a partnerek egymással való játéka adja. Régebben figurák nélkül táncolták, manapság azonban a salsa figuráit is táncolják merengue ritmusban. A könnyen megtanulható merengue tánc garantálja a jókedvet és a szórakozást. Ez a tánc még azok körében is rendkívüli népszerűségnek örvend, akik egyáltalán nem szoktak táncolni.

Zenéje: élénk, üde és lendületes

Üteme: 4/4-es

Jellegzetes hangszerei: ütős hangszerek, csörgők